Arthur Madsen: Five

Arthur Madsen: Five

Az első dolog, amit kiszúrtam a könyvön, az a csaj szeme (a fenti képen nem látszik túl jól, de ha valaki már látta "élőben" a borítót,   akkor tudja, hogy mire gondolok) Nem tudom, mi fogott meg a történetbe, de nem tudtam letenni. Nem szokásom, de még a tanórákon is sokszor elővettem, amikor éppen nem kellett figyelni! Egyszerűen annyira lekötött, bár sok váratlan fordulat nem volt benne. A "kilencbetűs" lepett meg egyedül, amúgy az egész teljesen kiszámítható volt, főleg az úgymond "szerelmi" szál, ami teljesen logikátlan, mégis tökéletesen kiszámítható volt. Úgy értem, az elején nem bírták egymást, aztán a végén meg egymásba szerettek, mindenféle átmenet nélkül.

A főszereplőket megszerettem, mind az ötöt, ami nálam ritka.

Viszont egy kissé kidolgozatlannak találtam...a negatív szereplőket különösebben nem is részletezte. Ő gonosz, kegyetlen, hataloméhes, és akadályozza a főszereplőket. És... ennyi. Kicsit...bővebben is kifejthette volna.

Időben egyáltalán nem tudtam berakni. Először a '70-es évekbe képzeltem az autók alapján .Aztán a '90-es évekre gyanakodtam. Majd kiderül,hogy a XXI. században vagyunk...

 És mennyi idő telte el??? Napoknak tűntek, de Berria barátnője meg végig telefonálta az egészet...

 És a másik, ha már a sablonosságnál tartunk: mégis mi a különbség a kriccsek és az emberek között? A kriccsek nyakán van egy jel, és a középkorban ragadtak néhány griffel meg mutáns kecskével...húúúúhaaa... Na mármost, két elfogadható megoldást tudnék elképzelni:

1) Kitalál egy tökéletesen új világot, ahol más kitalált lények is vannak, nem csak griffek, meg kétfejű kecske.

2) Azt mondja, hogy visszaugrottak az időben, de ezt semmiképp sem állíthatjuk a sztoriról, mivel, kétfejű kecskék és griffek SOHA nem éltek, és tudtommal a középkorban leginkább pottyantóst használtak, meg éjjeliedényt, az angol vécé még ötlet sem volt, nemhogy az utcán legyen kint SZEMÉLYZETI VÉCÉ!